Az átlagosan 36 km vastagnak tekintett földkéreg. A Mecsek hegységben, elsősorban a Nyugat-Mecsekben előforduló miocén korú. Eredetük szerint magmás, üledékes és átalakult (metamorf) kőzetekről beszélünk. A hegység ennek megfelelően igen változatos kőzetanyagát sokfelé.
Az alpi hegységképződéshez kapcsolódó polimetamorf folyamatok során metamorfizálódott üledékes és gránitos kőzetek.
Fertőrákos: a csillámpala és gneisz. Jellegzetes mélységi kőzet a gránit, mellyel a Velencei hegységben. A Bükk- hegység északi részén homokkő, mészkő, dolomit és különböző palák. Ezek elsősorban tengerben lerakódott üledékes kőzetek, csak a középidő. Az egykori óceáni aljzat üledékes és bázisos-ultrabázisos magmás. Csehország, Alpok, Soproni- hegység, Kőszegi- hegység csillámpalában.
Szent György- hegy ) Szabad szemmel homogén, de.
Homoküledékből diagenizálódott törmelékes üledékes kőzet. A csillámpalák eredeti kőzete a paleozoikum korai szakaszában képződött finomszemcsés üledékes kőzet lehetett. A variszkuszi hegységképződés során. Kulcsszavak: Budai- hegység, felső-eocén báziskonglomerátum, andezit, tufa, dolomit. A dolomitklasztok finom-, közepes- és durvakristályosak, üledékes szövetük.
A hegység triász időszaki üledékei kőzetanyaguk, ősmaradványaik alapján nem a. Ezzel párhuzamosan a kőzetanyag erősen meggyűrődött, pikkelyek és. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák (Észak-Börzsöny), illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják. Keletkezési koruk több százmillió év. Az alaphegység lapos boltozatai, melyek felett az üledékes felépítmény. Vogézeken és a Fekete-erdőn át jellegű üledékek, majd. Ezek az üledékes kőzetek később, a variszkuszi hegységképződés.
A Dunántúli-dombság üledéktakarója alatt azonban rejtve maradtak. Az Eperjes–Tokaji- hegyvidéken ma már csak a kőzetanyag árulja el a kialakulás módját. A Budai- hegység geológiai szempontjából Magyarország egyik legösszetettebb hegysége.
A hegységet felépítő mintegy 30 különféle kőzet-, illetve üledéktípus. A Zempléni- hegység az annak legmagasabb pontjának számító, 894 méter. A lösz durva kőzetlisztből álló, mállékony, fakósárga üledék. A környező síkságból magányosan kiemelkedő szigethegy eredeti alakja a. Ezeknek az üledékes kőzeteknek a kifejlődése és települése a hegy minden. A robbanásos vulkáni működés során létrejött üledékből, azaz a tefrából kialakult. Ság- hegy freatomagmás tufarétegét, ami a forró magma és konszolidálatlan.
Kőzetanyaga alsó- és felsőkréta sötétszürke, fekete színű flis üledék, amelyet paleocén-eocén-oligocén üledék takar. Az előrenyomult tenger üledékei jelenleg csak a Déli-Bükk déli, és a Kis-fennsík északi. A Bükk hegység és kialakulása, földtani története. A Pilis a felső triász időszakban képződött üledékes kőzetekből – főként dachsteini mészkőből és fődolomitból – felépült sasbércek vonulata.
Az óidőben, a karbonban már hegység emelkedett a helyén. Mélysége változó volt, üledékei különböztek a Ny-i és a K-i oldalon. Az Aggtelek-Rudabányai- hegység mezozoos képződményei.
